Belépés

Szótár

Hasonlóan a latin orvosi kifejezésekhez - karatéban is egyszerűbb egy-egy japán "szakkifejezést" használni, mint magyarul hosszan körülírni az elvégzendő feladatot. A Kyokushinkai Karate edzéseken világszerte a vezényszavak, technikák megnevezései japán nyelven használatosak, amelyeket az angol nyelv kiejtési szabályai szerint öntenek írásos formába.

Az írott formát magyarul a következő szabályok szerint kell ejteni: s=sz, sh=s, ch=cs, y=j, j=dzs.

A kezdő karateka számára a legfontosabb az alapvető kifejezések, vezényszavak és a számok megismerése.
Az ismeretek fokozatos elsajátítása során egyre több bázistechnikai elemmel ismerkedik meg a karateka.
A bázistechnikai elemeket nem önmagukban, hanem kombinációkba rendezve szoktuk alkalmazni. Az adott tecnikát többféleképpen pl.: milyen állásban, milyen irányból, milyen célterületre, milyen fegyverzettel - lehet végrehajtani. Ezek a módosító beállításokat szintén japán szavakkal lehet kifejezni a legkönnyebben.
Azon karatekak számára akik versenyen szeretnék megmérettetni magukat, elengedhetetlen a versenyeken használt bírói vezényszavak és kifejezések ismerete.
Fejezetek
A japán nyelv (A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából)
A japán nyelvet 126 millió ember beszéli anyanyelvként, ezzel a kilencedik legnagyobb beszélőközösségű nyelv a világon. E közösség legnagyobb része Japánban él. Egyetlen más országban sem beszélik első vagy második nyelvként. Standardizált változata (hjódzsungo) a tokiói dialektuson alapszik.

A japán nyelvben három írásrendszer van:
  • a hiragana,
  • a katakana szótagírások,
  • a kandzsi kínai eredetű szóírás.
Használatos még a rómadzsi, ami a latin betűs írás neve. 1947-ben az USA megszállók nyomására az addigi 50 ezres jelrendszer helyett az alap jelkészlet számát 1850-re korlátozták, majd 1981-ben a listát 1945 tételre bővítették.

A kandzsival a szavak fogalmi részét, például a főneveket, az igetőt írjuk le, míg a hiraganával a toldalékokat és a határozószókat, az idegen szavakat általában katakanával írjuk...
Források
Az illusztrációként felhasznált képállományokat az interneten megtalálható számos, különféle stílusú (Kyo, Shotokan, Kempo) honlapokról gyűjtöttem össze. A saját kútfő mellett az alábbi forrásokból merítettem: Amennyiben kifogása van valamely képállomány felhasználása ellen kérem az elérhetőségeinknél megadott eMail címen jelezze.
Frissítve: 2011.05.30.