Tameshiwari - Erőpróba
A karate gyakorlóharc és törés nélkül olyan, mint fa gyümölcs nélkül.
Minden karatekanak időről-időre szüksége van arra, hogy le tudja mérni a fejlődését magához, vagy másokhoz képest. Ilyenkor általában valamilyen erőpróbának teszi ki magát a karateka - övvizsgát tesz, vagy elindul egy versenyen. Sosai Masutatsu Oyama
További lehetőség a megmérettetésre a töréstechnikák gyakorlása, amely kiválóan alkalmas a testi erő, a gyorsaság és a helyes technika elsajátításának ellenőrzésére, fejlesztésére.
Törés
Edzéseken különféle rávezető gyakorlatokat végzünk amelyekkel a küzdelemben, törésben résztvevő testfelületeket erősítjük. Ilyen gyakorlat pl. a seiken, hiji, shuto kéztartásban történő talicskázás, fekvőtámasz, kézenállás seiken kéztartásban, stb.
A karatekak csontjai a fokozott terheléstől a gyakorlatok közben megerősödnek.
A töréskor fellépő erők hatására a csontokat felépítő mikroszkopikus méretű ún. gerendák (trabecula) megroppannak, eltöredeznek, majd sűrűbben, tömörebben újraépülnek.
Ez hónapokig, évekig tartó folyamat, amely fordítva is működik. Ha valaki nem erősíti folyamatosan magát akkor a szervezete visszabontja a felesleges csont, izom, stb szöveteket. (Julis Wolff törvénye)
A cél nem az, hogy gyorsan, ostobán eldeformáljuk a testünket, hanem az, hogy apránként átkovácsoljuk és edzett állapotban tartsuk.
Gyermekek számára a fejlődésben lévő lágyabb ízületeik, csontozatuk miatt nem javasolt, sőt tilos az előbb említett erősítő és törő-gyakorlatok végzése.
Az erőnléti gyakorlatokon kívül, különféle rugalmasan ellenálló eszközök is igénybe vehetőek a törő felületek erősítésére pl.: makiwara (kötéllel körbetekert földhöz rögzített deszka), keményre tömött (homokkal töltött) nehéz boxzsák.
Mint sok más dolognál itt is igaz, hogy a törést a töréssel lehet a legjobban gyakorolni, fejleszteni.
Fontos dolog a törőanyag - karateka képességei szerinti - mennyiségi, és minőségi megválasztása. Olyan anyagokkal célszerű gyakorolni amelyekkel fokozatosan, arányosan lehet emelni a gyakorlat nehézségét.
Óvakodni kell attól, hogy a karateka virtusból, poénból eszetlenül beleverjen olyan célpontba, ami garantáltan nem törik el, mert hosszantartó, a további edzéseket hónapokig hátráltató sérülést okozhat magának.
Általában jól kiszáradt, görcsmentes, gyalult (egyforma szálirányú) fenyődeszkát (kb 30 x 21 x 2.4 cm), vagy épületbontásból származó hódfarkú cserepet érdemes használni. A törésre felrakott deszkák, cserepek számának növelésével kb. arányosan növekszik az eltörésükhöz szükséges erőkifejtés nagysága is.
A törőanyagokat olyan talajra, masszív bakokra kell feltenni amelyek törés pillanatában kellőképpen megtámasztják a törőanyagot, nem nyelik el az ütés, rúgás erejét és nem borulnak fel a gyakorlat közben.
A törőanyagokat ellenőrzés után körültekintően kell felhelyezni. Kellemetlen dolog lepattanni a keresztezett szálirányban felhelyezett, vagy görcsöt rejtő deszkákról...
A gyakorlatot teljes koncentrációval, tökéletes technikával, maximális gyorsasággal és erővel kell végrehajtani. A hibás technika sérüléshez vezethet, illetve aki rosszul csinálja - annak fáj...
A karatekak csontjai a fokozott terheléstől a gyakorlatok közben megerősödnek.
A töréskor fellépő erők hatására a csontokat felépítő mikroszkopikus méretű ún. gerendák (trabecula) megroppannak, eltöredeznek, majd sűrűbben, tömörebben újraépülnek.
Ez hónapokig, évekig tartó folyamat, amely fordítva is működik. Ha valaki nem erősíti folyamatosan magát akkor a szervezete visszabontja a felesleges csont, izom, stb szöveteket. (Julis Wolff törvénye)
A cél nem az, hogy gyorsan, ostobán eldeformáljuk a testünket, hanem az, hogy apránként átkovácsoljuk és edzett állapotban tartsuk.
Gyermekek számára a fejlődésben lévő lágyabb ízületeik, csontozatuk miatt nem javasolt, sőt tilos az előbb említett erősítő és törő-gyakorlatok végzése.
Az erőnléti gyakorlatokon kívül, különféle rugalmasan ellenálló eszközök is igénybe vehetőek a törő felületek erősítésére pl.: makiwara (kötéllel körbetekert földhöz rögzített deszka), keményre tömött (homokkal töltött) nehéz boxzsák.
Mint sok más dolognál itt is igaz, hogy a törést a töréssel lehet a legjobban gyakorolni, fejleszteni.
Fontos dolog a törőanyag - karateka képességei szerinti - mennyiségi, és minőségi megválasztása. Olyan anyagokkal célszerű gyakorolni amelyekkel fokozatosan, arányosan lehet emelni a gyakorlat nehézségét.
Általában jól kiszáradt, görcsmentes, gyalult (egyforma szálirányú) fenyődeszkát (kb 30 x 21 x 2.4 cm), vagy épületbontásból származó hódfarkú cserepet érdemes használni. A törésre felrakott deszkák, cserepek számának növelésével kb. arányosan növekszik az eltörésükhöz szükséges erőkifejtés nagysága is.
A törőanyagokat olyan talajra, masszív bakokra kell feltenni amelyek törés pillanatában kellőképpen megtámasztják a törőanyagot, nem nyelik el az ütés, rúgás erejét és nem borulnak fel a gyakorlat közben.
A törőanyagokat ellenőrzés után körültekintően kell felhelyezni. Kellemetlen dolog lepattanni a keresztezett szálirányban felhelyezett, vagy görcsöt rejtő deszkákról...
A gyakorlatot teljes koncentrációval, tökéletes technikával, maximális gyorsasággal és erővel kell végrehajtani. A hibás technika sérüléshez vezethet, illetve aki rosszul csinálja - annak fáj...
Versenyek
A versenyeken a selejtezők után a versenyzők törőgyakorlatokat végeznek - 1) Seiken; 2) Sokuto; 3) Hiji; 4) Shuto felületekkel a felsorolás sorrendjében. A kötelező minimumon felül a versenyző annyi deszkát kérhet, amennyit jónak lát. A további küzdelmeknél - pontegyenlőség és kis súlykülönbség esetén - a tört deszkák száma dönti el a mérkőzés sorsát.
A Tameshiwari versenyszabályzat az OYAMA DOJO SPORTEGYESÜLET honlapján olvasható.
A Tameshiwari versenyszabályzat az OYAMA DOJO SPORTEGYESÜLET honlapján olvasható.
Bemutatók
A Kyokushinkai Karate népszerűsítését szolgáló bemutatókon fontos látványelem a különféle töréstechnikák végrehajtása.
A célpontként felállított törőanyagok a képzeletbeli ellenfelek támadható felületeit jelképezik, vagy a nyers erőt, keménységet lehet demonstrálni általuk. A célpontok a kéz, láb különféle felületeivel támadhatóak.
A közönség soraiban mindig akadnak "hitetlenek" akik úgy gondolják, hogy trükkös, gyengített anyagok kerülnek összetördelésre. A műsor végén gyakran megvizsgálják a törmeléket, annál nagyobb az elismerésük amikor meggyőződnek, hogy nem történt manipuláció.
A fizika törvényeit lehetőleg a magunk előnyére fordítjuk, de az erő ott van a mosoly mögött.
A célpontként felállított törőanyagok a képzeletbeli ellenfelek támadható felületeit jelképezik, vagy a nyers erőt, keménységet lehet demonstrálni általuk. A célpontok a kéz, láb különféle felületeivel támadhatóak.
A közönség soraiban mindig akadnak "hitetlenek" akik úgy gondolják, hogy trükkös, gyengített anyagok kerülnek összetördelésre. A műsor végén gyakran megvizsgálják a törmeléket, annál nagyobb az elismerésük amikor meggyőződnek, hogy nem történt manipuláció.
A fizika törvényeit lehetőleg a magunk előnyére fordítjuk, de az erő ott van a mosoly mögött.
Lelki erőpróba
A testi erőn kívül a lelkierő fejlesztése is elengedhetetlen. A kettőnek egyensúlyban kell lennie. (izmos nyúl - arcos harcos)
Az edzéseken növekszik a karateka önbizalma, és hite önmagában - megtapasztalva saját maga erősödését, fejlődését. Jó dolog érezni azt, hogy már meg tudunk csinálni olyan gyakorlatokat amiket korábban "lehetetlennek" hittünk.
Jó érzés felérni egy (képletes, vagy igazi) hegycsúcsra, tudva azt, hogy képesek leszünk a következő, távolabbi, magasabb csúcsra is feljutni, mert megvan az erőnk és a képességünk hozzá...
dr. Bali János edzőtársunk hívta fel a figyelmünket, és keltette fel az érdeklődésünket a teljesítménytúrázás iránt, ami nagyon szép, és kellőképpen nehéz sport is egyben.
Egy megfelelően hosszú, és elegendő szintkülönbségeket tartogató útvonal teljesítéséhez sok olyan tulajdonságra van szükség amelyek fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk az edzéseken.
Először a Hanák Kolos Túristaegyesület által szervezett, közel 40 Km hosszú és 1586 m szintemelkedést tartalmazó Téli Mátra túrát próbáltuk ki.
A túra, egy jó kondiban lévő fiatalember számára, (jó időjárási körülmények között) bőven szintidőn belül teljesíthető, de meg kell küzdeni érte.
A testi erőt felemészti a túra első fele, amikor már minden lépés fáj - fejből megy tovább az ember.
Immáron többedszerre sikerült a túra teljesítése, annak ellenére, hogy kezdjük megismerni az útvonalat a Hegy még tartogat meglepetéseket és új kihívásokat.
Az edzéseken növekszik a karateka önbizalma, és hite önmagában - megtapasztalva saját maga erősödését, fejlődését. Jó dolog érezni azt, hogy már meg tudunk csinálni olyan gyakorlatokat amiket korábban "lehetetlennek" hittünk.
Jó érzés felérni egy (képletes, vagy igazi) hegycsúcsra, tudva azt, hogy képesek leszünk a következő, távolabbi, magasabb csúcsra is feljutni, mert megvan az erőnk és a képességünk hozzá...
dr. Bali János edzőtársunk hívta fel a figyelmünket, és keltette fel az érdeklődésünket a teljesítménytúrázás iránt, ami nagyon szép, és kellőképpen nehéz sport is egyben.
Egy megfelelően hosszú, és elegendő szintkülönbségeket tartogató útvonal teljesítéséhez sok olyan tulajdonságra van szükség amelyek fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk az edzéseken.
Először a Hanák Kolos Túristaegyesület által szervezett, közel 40 Km hosszú és 1586 m szintemelkedést tartalmazó Téli Mátra túrát próbáltuk ki.
A túra, egy jó kondiban lévő fiatalember számára, (jó időjárási körülmények között) bőven szintidőn belül teljesíthető, de meg kell küzdeni érte.
A testi erőt felemészti a túra első fele, amikor már minden lépés fáj - fejből megy tovább az ember.
Immáron többedszerre sikerült a túra teljesítése, annak ellenére, hogy kezdjük megismerni az útvonalat a Hegy még tartogat meglepetéseket és új kihívásokat.